Jó film az emberi önzőség mohóság bemutatója... Sajnos ilyen az ember... Pedig minden más lehetne... Érdemes megnezni érteni kell
Goreng (Ivan Massagué) egy függőlegesen egymásra épített cellarendszer 48. szintjén ébred. Egy betonhelyiségben ketten laknak, egy hónapot töltve el ott, aztán véletlenszerűen feljebb vagy lejjebb kerülnek.
A cella közepén felülről lefelé egy étellel, itallal gazdagon megpakolt lakomaasztal – a platform – halad naponta egyszer. Kurta ideig elidőzik az adott emeleten, az ott élőknek akkor kell jól lakniuk azzal, amit a felettük lévők meghagynak. A központi kérdés az evés, és az étel talán elég is lenne, ha az emberek szolidárisak volnának egymáshoz. De persze, nem azok...