Nem bírom a hazugságot, amikor valaki vagy valakik többnek mutatják magukat a valóságnál, azáltal, hogy ellopják azt, ami másokat illet, nem bírom azokat, akik a befolyásukkal kihasználnak másokat. Lehet, hogy ez a film azt mutatja meg, milyenek az emberek, milyen a világ, ami körülvesz minket, de ez annyira siralmas és elkeserítő, hogy ilyenkor az élettől is elmegy a kedvem. Úgyhogy félbehagytam.
Lisa Spinelli a negyvenes éveiben járó óvónő Staten Island-en. Sok türelmet, energiát és szeretetet fektet a munkájában de egyre inkább úgy érzi, hogy nem kap belőle vissza semmit. Egyetlen helyen tud igazán feltöltődni, egy amatőr versíró körben.
Egyik nap véletlenül meghallja egyik tanítványa, az öt éves Jimmy Rose egyik versét, ami teljesen ámulatba ejti és ettől kezdve egyre inkább meg van róla győződve, hogy a kisfiú egy igazi zseni.
Ám hiába próbálja meg felfedezését másoknak is elmondani, és hiába beszél a gyerek szüleivel, azok nem igazán akarnak a kisfiú életén változtatni, így hosszas tépelődés után úgy dönt, hogy a gyerek érdekében a saját kezébe veszi az irányítást.
Döntésének olyan következményei lesznek, amelyek bőven túlmutatnak a jó szándékán...