Ez a film egy korai romkom, szerintem műfajában kedves limonádé. 10/6, mert a fura lányokra is vár egy ,,Freddie".
A végzősök álompárosa, Zack és Taylor - az egyetlen pár, akik első óta még együtt vannak - szakítanak.
Ők voltak az a pár, akiről mindenki azt hitte, hogy örökre együtt maradnak de mégsem, mert a tavaszi szünet alatt a nyomulós Taylor dobta Zacket egy új srác, Brock Hudson miatt.
Ez az a fajta hír, mely simán hazavághat egy olyan játékost, mint Zack, aki osztályelnök és a focicsapat kapitánya - főleg ha az iskolai DJ állandóan kommentálja az eseményeket a diákoknak.
De Zack hamar magához tér, és nyomban fogadást köt legjobb barátjával és riválisával, Deannal hogy - a megfelelő frizurával és sminkkel - bármely lányból lehet bálkirálynő.
Ahogy a fogadás szabályai diktálják, Dean kiválasztja a lányt, akit Zacknak bálkirálynői magasságokba kell emelnie.
A szemük elé - és épp a fogadás közepébe csetlik-botlik a társasági élet nullája, Laney Boggs.
Ennek a lánynak, aki állandóan festékfoltos a dühös műalkotásoktól, melyeket a családi pincében készít, nincs ideje olyan köznapi dolgokra, mint a smink, a pletykák és a pasik. Őt Bosznia aggasztja, és őrizkedik a vegyszerekkel tartósított ételektől.
Ösztöndíjat szeretne egy képzőművészeti főiskolára és nem hagyja, hogy ettől bármi is elvonja a figyelmét.
Főleg nem, hogy Zack legyen az...
Hiába a fiú minden bájjal megkent ostroma, a megközelíthetetlen Laney alig méltatja egy pillantásra is. Márpedig múlnak a hetek és egyre közeleg az érettségi bál...